Hmm... művészlelkek mindennapjai... Kedvem lenne kiszaladnia Világból, és megnézni, mi van Kívül. Vagy csak nekiindulnék egy szál hátizsákkal a Nagyvilágnak. Biztosan vicces lenne. De ezt majd a nyári szünetben valósítom meg (ha addig rendbe jön a térdem). De csapjunk is bele a lecsóba.
Épp a Battle Royale c. japán film "szándtrekjeit" hallgatom, és most asszem írok is egy kicsit mind a könyvről, a filmről, és talán a zenéről... bár igazán egyikhez sem értek.Kezdem a könyvvel.
A könyv szerzője Takami Koshun. Először 1999. áprilisában jelent meg Japánban. A cselekmény egy alternatív jövőben játszódik Japánban.
A diákok elzüllenek, a társadalom már-már az összeomlás szélén áll. Az összeomlást megelőzendő: behozzák az ún. BR törvényt, a Milleneumi Oktatási Reformot, melyet úgy állítanak be, mint "katonai stratégiai tervezet", az igazi célja viszont a mihaszna fiatalok írtása, hiszen úgyis csak a társadalom terhére vannak. Ezenkívül pedig a fejesek jól szórakoznak a tinédzserek szenvedésein.
Ugyanis a program abból áll, hogy kisorsolnak egy középiskolai osztályt, és egy elhagyatott helyre viszik őket (sziget, régi börtön...) Ahol meghatározott időn belül le kell mészárolniuk egymást, addig amíg csupán az egyikőjük marad életben. Azt gondolná az ember, hogy ha csak ennyi, akkor simán megléphetnek a srácok, van egy csomó kiskapu. Hát nem... Egy Guadalcanal-22 nevű "nyakörvet" tesznek rájuk, ami beméri a helyzetüket, rögzíti a hangjukat, és az életfunkciókat is megküldi a központnak. Ja, és robban.
A játék helyszínéül választott területeket zónákra osztják, és bizonyos időközönként egyes zónák tiltottá válnak. Ha valaki tiltott zónába lép vagy szökni próbál... robban. Ha a diákok megpróbálnak összefogni, és 72 órán belül senki sem hal meg, mindenkit felrobbantanak.Persze azért felszerelést biztosítanak: kenyeret, némi vizet, íróeszközt, térképet, iránytűt,az osztálynévsort és egyénenként más-más fegyvert. Kezdődjön a játék!
A cselekményre nem térnék ki, mert minek. Akit érdekel, az majd elolvassa a könyvet. Én mindenesetre csak ajánlani tudom. Izgalmas, letehetetlen, szuper!
A film olyan, mint ha egy balettelőadás nézne az ember. Főleg a világítótornyos résznél... Gyönyörűen koreografált küzdelmek... A film cselekménye néhol eltér a könyvtől, amivel alapjában véve nincs semmi baj, de szerintem teljesen felesleges volt változtatni. A zene is nagyon kúúúl. Érdemes megnézni!
Persze a sikert meg kell lovagolni... hamarosan elkészítették a film második részét: Battle Royale: Requiem. Itt jegyezném meg, hogy számomra rossz ómen, ha egy film folytatásé a Requiem alcímet kapja... lásd: BR2, AvP2... Tehát ez a folytatás egyrészt baromi hosszú, másrészt túl sok szereplő van, könnyen összekavarodik az ember, hogy ki kicsoda és mi miért. Megtekinteni csak az első rész ismeretében ajánlatos.Na jó, annyira nem rossz...
És igen... A Battle Royale-t is elérte a remake őrület! A New Line Cinema vásárolta meg a remake készítésének jogait. Kerestem infókat róla, de a legfrissebbek 2006-osak... Mindenesetre kíváncsian várom.
Hirtelen ennyit tudtam összeszedni a Battle Royale-ról. :D
Épp a Battle Royale c. japán film "szándtrekjeit" hallgatom, és most asszem írok is egy kicsit mind a könyvről, a filmről, és talán a zenéről... bár igazán egyikhez sem értek.Kezdem a könyvvel.
A könyv szerzője Takami Koshun. Először 1999. áprilisában jelent meg Japánban. A cselekmény egy alternatív jövőben játszódik Japánban.
A diákok elzüllenek, a társadalom már-már az összeomlás szélén áll. Az összeomlást megelőzendő: behozzák az ún. BR törvényt, a Milleneumi Oktatási Reformot, melyet úgy állítanak be, mint "katonai stratégiai tervezet", az igazi célja viszont a mihaszna fiatalok írtása, hiszen úgyis csak a társadalom terhére vannak. Ezenkívül pedig a fejesek jól szórakoznak a tinédzserek szenvedésein.
Ugyanis a program abból áll, hogy kisorsolnak egy középiskolai osztályt, és egy elhagyatott helyre viszik őket (sziget, régi börtön...) Ahol meghatározott időn belül le kell mészárolniuk egymást, addig amíg csupán az egyikőjük marad életben. Azt gondolná az ember, hogy ha csak ennyi, akkor simán megléphetnek a srácok, van egy csomó kiskapu. Hát nem... Egy Guadalcanal-22 nevű "nyakörvet" tesznek rájuk, ami beméri a helyzetüket, rögzíti a hangjukat, és az életfunkciókat is megküldi a központnak. Ja, és robban.
A játék helyszínéül választott területeket zónákra osztják, és bizonyos időközönként egyes zónák tiltottá válnak. Ha valaki tiltott zónába lép vagy szökni próbál... robban. Ha a diákok megpróbálnak összefogni, és 72 órán belül senki sem hal meg, mindenkit felrobbantanak.Persze azért felszerelést biztosítanak: kenyeret, némi vizet, íróeszközt, térképet, iránytűt,az osztálynévsort és egyénenként más-más fegyvert. Kezdődjön a játék!
A cselekményre nem térnék ki, mert minek. Akit érdekel, az majd elolvassa a könyvet. Én mindenesetre csak ajánlani tudom. Izgalmas, letehetetlen, szuper!
A film olyan, mint ha egy balettelőadás nézne az ember. Főleg a világítótornyos résznél... Gyönyörűen koreografált küzdelmek... A film cselekménye néhol eltér a könyvtől, amivel alapjában véve nincs semmi baj, de szerintem teljesen felesleges volt változtatni. A zene is nagyon kúúúl. Érdemes megnézni!
Persze a sikert meg kell lovagolni... hamarosan elkészítették a film második részét: Battle Royale: Requiem. Itt jegyezném meg, hogy számomra rossz ómen, ha egy film folytatásé a Requiem alcímet kapja... lásd: BR2, AvP2... Tehát ez a folytatás egyrészt baromi hosszú, másrészt túl sok szereplő van, könnyen összekavarodik az ember, hogy ki kicsoda és mi miért. Megtekinteni csak az első rész ismeretében ajánlatos.Na jó, annyira nem rossz...
És igen... A Battle Royale-t is elérte a remake őrület! A New Line Cinema vásárolta meg a remake készítésének jogait. Kerestem infókat róla, de a legfrissebbek 2006-osak... Mindenesetre kíváncsian várom.
Hirtelen ennyit tudtam összeszedni a Battle Royale-ról. :D
Harcolsz, vagy megvárod míg elér a végzet?!
Ennyit ér az életed, semmit sem teszel, csupán végignézed
Ahogy körülötted meghal a sok barát,
kiket sirat majd annyi szomorú család.
Várod, hogy lőjjön már valaki,
érzed, képtelen vagy bármit is megtenni.
(...)
ihletend... de!... műfajváltás!És a témája is más egy picit:
Képes voltál mindenre, majd pont ez nem fog menni
Annyi gyűlölet van benned... túl sok, de mennyi?!
Eddig csak tépted a szád és távolról nézted
ahogy egy csapásra megszűnik körülötted minden.
Nem kerestél válaszokat, csak vártad a végét
passzívabban nem is lehet, nézzed hát a tv-t.
De mivan?! Ez sem tetszik, csak vér és háború
nem te vagy az egyetlen, aki szerint szomorú.
Kelj már fel a fotelodból, legyél végre férfi
Nem csak nézni kéne, kezdjél lassan élni!
Mert ha bekövetkezik az, amit senki sem akar,
nem lesz senki melletted, aki a szarból kivakar.
Mindig kérsz ha bajod van, de köszönni nem tudsz
nem is tudom hogy nevezzelek, mert olyan vagy mint egy strucc
ha baj van a fejedet a homokba dugod,
segíteni nem fogsz, lényegtelen hogy fivéred vagy húgod
aki kér, mert úgyse csinálsz semmit
nem lesz már semmi, mi a holtponton átlendít.
Éltél pont X évet és te Y voltál
magányosan, békétlenül Z-ben meghaltál.
