ÁlboldogságA zenét csak ketten halljuk: Te és én miközben a lábunkat lóbáljuk a Világ peremén Elszaladunk, és fogócskázunk a Boldogság mezején... Felébredünk...szétnézek... de itt nincs más: csak én. Elbújtál előlem, vagy soha nem is voltál? Sírnék talán... hogy…