elárulom magam vajonazon az álmos hajnalonmikor veled nézem a napfelkeltétamikor az univerzum megrakja a kemencét...de én most csak nézem a leragasztott ajtajú wc-t, te meg csak ölelsz nyugodtan, és hagyodhogy a neonlámpa fénye maradjon a hajon,a tieden, az enyémen, és várunk…