Mindenki a legkényelmesebb megoldást keresi. Mindenben. Mennyivel kényelmesebb autóban ülni, mint várni a vonatra, vagy egy büdös, széteső busszal zötykölödni, ami minden fánál és bokornál megáll... Mennyivel egyszerűbb megmikrózni egy adag kaját, mint egy egész lábassal melegíteni belőle a gáztűzhelynél... Tovább megyek : mennyivel kényelmesebb hazudni és elhallgatni, mint kimondani és tisztázni a dolgokat...

Már-már groteszk, amikor gyakran a komfortizmust hozom fel minden rossz dolog felelőseként (sőt, ez is komfortista dolog...), viszont szvsz van benne valami. A történelem során is sok példát találunk, de a jelen is erről tanúskodik. Az oktatás színvonala világszerte lassan odáig süllyed, hogy az érettségi megszerzésével eljuthatunk arra a szintre, hogy a müzlisdoboz hátulján található rejtvényt meg tudjuk majd oldani. A műveltség csupán felesleges rossz, mert ha gondolkodik az ember, az veszélyes lehet a HATALOMRA. Mindenkinek kényelmesebb, ha csend van.

Kényelmesebb műmosoly mögött utálni valakit, mint szembesíteni őt (és persze önmagunkat is) a súrlódás okával. Könyebb ráfogni hogy "kibékíthetetlen ellentét", és nap mint nap elsétálni egymás mellett. És ez egy kis közösségben történik. Vetítsük ki a tágabb világra!

Törekedjünk a komfortra, együnk jókat; ne keljünk fel a kényelmes fotelünkből; a suliban másoljuk másról a házit; ollózuk össze a netről a szakdolgozatunkat; legyünk egy társkereső iroda ügyfelei; ki se szálljunk a kocsinkból; fogadjunk béranyát, aki kihordja a gyerekünket,majd bébiszittert, hogy ne unatkozzon; ha a gyerek felnő vegyünk neki nyelvvizsgát meg diplomát, nehogy megerőltesse már magát; együnk gyorskaját, és ha emiatt elhízunk fogadjunk magunk mellé egy ápolót aki megmosdat, és etet; mikor meguntuk ezt a NEHÉZ ÉS KÜZDELMEKKEL TELI ÉLETET, dönthetünk az eutanázia mellett. Csak kényelmesen.

Nem tudok, nem is akarok megfeleni ennek a társadalmi formának, bár olykor elkerülhetetlen, hogy ne válasszam az egyszerűbb megoldást. A kis dolgokban. Remélem azért nem fog elhatalmasodni rajtam a "kényelem".

Jogod van hülyeségnek tartani (: Végülis én írtam (már-már sokkos állapotban... neiskérdezd... S:...)