Jézus adott a közvéleményre? A szentek és a mártírok adtak a közvéleményre? Ha keresztény vagy adsz a közvéleményre? Van egy nagyon kedves ismerősöm, aki nagyon veri a mellét, hogy ő ilyen vallásos, olyan vallásos, és ő erre milyen büszke. Csakhogy ehhez a nagy büszkeséghez társul még valami: a közvélemény folymatos kontorolálása. Erről és erről a vallásos intézményről/személyről milyen pletykák keringenek? Ez és ez ebbe a katolikus iskolába jár és mégis el mer menni 4 évben egyszer egy szórakozóhelyre. És ha ez pletyka is csupán, ő elsőnek odamegy hozzád és letámad, és közli, hogy nincs értékrended. Szerintem az értékrend ott kezdődik, hogy nem a külsőségekhez és a pletykákhoz igazodom. Szerintem ezen érdemes elgondolkodni. Mindenkinek van értékrendje, és mindenkinek a sajátja a tökéletes. Aki ezt nem tartja tiszteletben, nagyon sajnálom, de nem minősítem.

Miskolc, Tiszai Pályaudvar, szomat reggel 9 óra 22 perc. Felszálltam a Nyíregyháza felé tartó gyorsvonatra, ami már jóval az indulás előtt beállt (9-39-kor indul). Egyedül voltam a kocsiban, épp a kabátomat vettem le, mikor egy olyan 30 év körüli kalaúz bejött. Nem tulajdonítottam nagy jelentőséget neki, gondoltam scak végigszalad a kocsin. Egyszer csak megszólalt:
- Milyen jó a hajszíne! Messziről sokkal fiatalabnak tűnt! No nem azért mondom, hogy öreg, sőt! Nagyon szép!
- Köszönöm-mondtam, és már készültem lehupani az ülésre (semmi kedvem nem volt csevegni), de ekkor újra megszólalt.
-Cigizel?
-Nem!- tagadtam le egyből. :P
-Kár...-reagált erre.
-Barátod van?
-Igen-kamuztam újból.
-Óó... Tőle jössz?
-Igen!!!-újabb hazugság...
-És meddig utazol?
-Szerencsig.
-Nem jössz el a kedvemért Nyíregyig?
-Háát most nem. Majd legközelebb.
-De akkor csak miattam?
-Inkább az állatkert miatt.
-Hát igen, az ország legjobb álllatkertje. Egyébként hogy tetszik Nyíregyháza? Jártál már ott?
-Persze... szép város...
-Milyen szolid, visszafogott lány vagy. Szeretem az ilyet. Vallásos vagy?
-Igen.
-Milyen vallású?
-Római katolikus.
-Melyik egyetemre jársz?
-Középiskolába, Miskolcon a Katolikus Gimnáziumba.
-Az melyik...?-ekkor bejött egy idősebb hölgy a kocsiba, és a vonat menetideje irán érdeklődött. Nagyön örültem neki, nem volt kedvem tovább scevegni-érthető okokból. Besüppedtema  székbe, és bekapcsoltam az mp3-amat. Később mikor jött ellenőrizni  ajegyeket a vállamhoz érta és rámvigyorgott. Undor hatalmasodott el rajtam. Endi óta akárki hozzám ér kiborulok. Főleg ha egy idegen.
Lényeg a lényeg: Utálom az ilyen ismerkedési kísérleteket.