eltűnt valami, valami apró szösz
de hogy eddig velem voltál őszintén kösz
szép volt, jó volt, de most már vége
semmit se bánok, mert ebben éltem
a rosszat felejtem, a többi megmarad
nem kell megbánás, felejtős a harag
ki tudja mi lesz most, mert minden kétesélyes
vagy igen vagy nem de a vagy az biztos, remélem
nem fájdalmas az egész, olyan mint egy csípés
ha nem vakarom elmúlik, és kész, ennyi az egész
nyitottság kell a világban, nem depresszió
a közös múltunk absztarkt, a jövő impresszió

amúgy meg lehet h lesz valami valakivel szóval nem vagyok búvalbaszott. és ha nem akkkor sincsen világvége. am nagyon faja volt a gólyatábor, sok jó arcot megismertem, részletesebben talán később, ha megélem... :)