Leírhatatlan

 2010.01.04. 19:20

ott voltunk,mi ketten
csend volt, és meleg
sötét, mint egy rossz álom
de te ott voltál velem.
velem és mellettem
fogtuk egymást,
mint a nyálas filmekben
a béna színészek
de ez olyan igazi volt
hogy a bőrömön éreztem
milyen forró a bőröd.
rosszul voltál
én sírtam
de hogy te velem voltál
és én a kezed foghattam
ez az érzés van
de valahogy leírhatatlan.

Talán így a legegyszerűbb: Szeretlek téged!

Címkék: vers a én álom szerelem filmek sötét csend szeretlek kezed forró téged színészek rosszul nyálas bőröd foghattam

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztinanoemi.blog.hu/api/trackback/id/tr71645982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

deflorator 2010.01.04. 22:21:57

Mintha minden versedben lenne 1 vagy 2 sor aminek a képi világa nem odaillő. Ez szándékos, vagy csak a saját hozzá nem értésem látatja így velem?
Mindenesetre nekem ez a vers is tetszik.
süti beállítások módosítása