Álmos keddi nap volt
felmentem a csetre
de meguntam és leléptem
a klaviatúrát lecseréltem ecsetre.
Mert bár hiába próbáltam
szerelmet kutatni
csak a sok webcames tudott
éppen rámkattintani.
És most vissza az ecsethez.
Festeni nem tudok,
ezért a lapomra betűket pingálok.
Betűkből szavak, szavakból mondatok
ha így haladok tovább,
tán egy képverset kapok.
Egy idő után megint megunom magam
szívem még írna, de az eszem makacs.
El kellene menni, messzire szaladni
ingyom-bingyom kisnyulacskát megsimogatni.
Na de megint csak stilizált a kép
szép is lenne, meg jó is , de ugyan miért?
Szénanáthát okozhat a szép zöld tavaszi rét.
Lassan áttérek az msn-re
megnézem valaki partnernek újonnan felvett-e.
Amúgy nem. De fenn van a barátok
egy jóféle traccspartit csinálunk.
Elmesélem nekik a csetes csetepatét
ők meg kiröhögnek, hogy de ezt is miért...
Ismerkedni nem ott kéne, de kimenni lusta vagyok
Lustásagom következménye: egyedül maradok.
Persze nem, de jó sajnáltatni magam
Jövőhéten megmutatom, milyen vagyok, haha
mert csütörtökön sort kerítek ismerkedésre
ha meg nem hát kit érdekel, még csak 17 vagyok elvégre. :D