Rémmese


Ketchupos-mustáros zsemle...
Kedvesem, szaladj keblemre!
Mily' szép az élet, tavasszal hull a hó
De csak a Mikulás létezik, s nem a Télapó!

Zöld körömlakk, büdös aceton...
Egy zombi áll odakinn a teraszon!
Süt a nap, nyílik a sok szép tarka virág
Földanyánk ilyen, mikor nevet ránk.

Vicckönyv és földgömb...
görögdinnyék hej, hova görögtök?
A nap már rég lenyugodott, éjszaka van
Az éj sötétjében mégis izzó vörös a gyűlölet tava.

Motorola telefon, hálózati adapter!
Abban a tóban semmilyen hal úszni nem mer!
Mert a heves indulat jobban mar mint a sav
A halkonzverbe úgy meg semmi sem marad.

Canon nyomtató, szürke mini hangfal!
A tóban látom, csapkod egy alkar.
Meg egy felkar, és két láb, egy egész test,
de ő a gyűlölet tavában vajon mit keres?

Írható CD-ROM, összekarcolt DVD,
bárcsak azt a látványt végre elfeledném.
Az úszkáló alak szeme vérben forgott
és folyton két furcsa szót mormogott.

Gaba monitor, szürkéskék zokni
érces hangját nem tudom megszokni.
Csak jön közelebb, már a nyakam fogja
Nem én vagyok az első, akit megfojtana.

Kék fürdőköpeny, piros rakott szoknya.
Testem a levegőt szaporán kapdossa.
De erőt veszek magamon, és rámosolygok,
nyakamon úgy érzem, a szorítás lazul, és fogy.

Sötétítőfüggöny, ágyneműhuzatok...
Ekkor megkönnyebülten, harsányan felkacagok
Látom saját levében forrni a rémalakot
A halottat, akit minden ereje elhagyott.