Mekkora csalódás, mikor valami nagyon jót álmodsz, felkelsz, boldog vagy, és aztán leesik, hogy az egészet csak álmodtad. Azt, hogy boldog vagy, szeretnek, fontos vagy, jól érzed magad... Felébredsz, és a jégkristályos valóságban megzuhansz. És rosszul érzed magad. Én nem akarok álmodni. "Álmodozás az élet megrontója."- jobb lett volna elhinni. :)
Kiűzettél a Paradicsomból
bűnös lettél, de valódi
hasonló hozzá, de mégis más
mert előtted még megannyi bűnös állomás.
Szösz...
2009.08.09. 12:25Címkék: vers én álom valóság bánat szeretet bűn paradicsom ébredés zuhanás fájdalmas
A bejegyzés trackback címe:
https://krisztinanoemi.blog.hu/api/trackback/id/tr551298013
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.