mi az hogy szerelem
mikortól van olyan
pillangók a gyomorban
és elmerülsz a nyomorban
kesereg a lélek
és megnemesül a szív
vonz és mégis taszít
ambivalens érzelem
hogy te érted és én érted
és mindeketten ellenünk
harcolunk és létezünk
de minek, úgyis véges a létünk
semmi sem tart a síron túl
csak az oszlás
és hogy lélekben vagy testben
ahogy hozza a lapjárás
kéz a kézben lépdelni az olajos pocsolyán
és piszkos lesz a cipőnk az őszi út avarán
nem látok túl az érzelmek zavarán
nekem úgy sincs olyan
hiszen régóta tudjuk
társsal, de egyedül járjuk az utunk
a vége mindegy, vagy rossz vagy jó
csak a halál az állandó.