ébressz fel, ha nem látnék a szemhéjon át
egy rétegen keresztül még homályos a világ
nem látlak, csak annak aminek akarlak
ne haragudj, szólj ha most zavarlak
csak tudni akarom, mennyi a dioptria
ami ahhoz kell, hogy végre lássak
valamit, amiről azt hittem nem létezik
mégis dereng valami, hogy valaki megteszi
és te vagy az a valaki, másnak kiteregeti
elhinti, elejti csak velem közleni felejti
el mint azt hogy létezek mint olyan
vagy hogy vagyok leszek voltam
és ez olyan vicces, hogy nevetned kell
nekem meg menni a falnak fejjel
mi az a szenvedés, amit el nem viselek:
a hazugságáradat, nem tudom a nevedet
nem láttalak még soha
de ahányszor átvertél inkább
ne is tudjam, nem vagyok ostoba.