mondanék valamit, de ne vedd sértésnek
vegyünk most elejét minden érzésnek
ne tegyük ki magunkat számonkérésnek
csak egyezünk ki egy döntetlenben
hogy jó volt veled, de tovább köszi nem
tudom, hogy ezt most te majd megérted
és nem veszünk össze azon
ki kit miért hagyott magára vajon
hogy nélküled hideg lenne kinn feküdni a havon
mert te voltál minden kincs és vagyon
és hogy a hidegben megfagyjak, gonosz vagy hogy hagyod...
ez a szép bennünk, hogy sosem volt ilyen
és még ilyenebb sem, legalábbis azt hiszem
mert amit nem kezdtünk el soha,
annak nem lehet rossz vége
alfa nélkül omega nem jöhet a képbe
szóval hepienddel búcsúzni, ami inkább üdvözlés
Isten hozott nálam, de már inkább mennék
csak belépni kilépni, ez egy forgóajtó
nincs mögötte helyiség, csak kerget az adó
a kapó, amit sose látsz meg,
tudod te is: csak áttetsző üveg
szóval a helló-viszlát mostmár aktuális
én is téged, ja meg anyukám is.
Egy fiktív szeretőnek
2009.10.18. 11:07Címkék: vers hó én omega szerelem hideg alfa kincs happy vagyon end fiktív szeretőnek hagyni búcsúzni anyukám forgóajtó
A bejegyzés trackback címe:
https://krisztinanoemi.blog.hu/api/trackback/id/tr191457558
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.