Persze, ők ketten és a nagy szerelemHumphrey Bogart és Ingrid Bergmanmintha megírták volna valahol odafennhogy első csókjuk szikraként villanéa a nő a férfi karjaiba omliknézik egymást végtelennek tűnő másodpercekigközben a vihar elcsendesediktestük már az ágyon vad táncba…

Tegnap néhány perccel azután, hogy posztoltam a bejegyzést, a testvérem epilepsziás rohamot kapott. Nem először, már 8 éve tudjuk hogy epilepsziás, de 2 éve nem volt már rohama. A tegnapi roha az összes többinél durvább volt. Itt, a monitor előtt ült, vagyis esett le a székről.…

Langyos nyári éjszakábankendő nélkül járnak őkhogy ellopják a lelkedet, ha vana boszorkány-betörők.Titkon lesik mikor alszols ha elég mélyen-úgy látjákhanyagolva minden harcotálom csókkal a lelked lenyúlják.És te rossz szájízzel ébredsz reggel keserűen, feketénkicsit sem…

A sebekben van minden válasznézz magadra, magadba és válasszmegszereted önmagadatvagy eltemeted ami maradtálmot, sorsot, büszkeségetnem érint már balítéletközöny egy cseppnyi bánattalülj akkor a világnak háttalmert ha magadat se szeretedmástól is elveszed a szerepetés belül…