Életérzés

Ha most fóka lennék
nem érdekelne a fogyókúra
az én zsírom lenne
az eszkimók tápláléka.
Hülye hangokat
adnék ki egész nap,
csúszkálnék a jégen
és élnék, még lenne hal.

Ha most malac lennék,
tök népszerű volnék.
A Pókmalac kampányból
simán megélnék.
Szalonnám meg tepertőm
jóféle lenne
Norbinak csak emiatt
van Update-os könyve.

Ha normális lennék
akkor most nem blogolnék.
Mint minden tizenéves
a haverokkal lennék.
De mivel szétment a térdem
meg normális se vagyok :P
A gép előtt ülök
és tovább blogolok.



Ahogy a nyári sugár mi szemembe vakít
vagy a kétszínű hervadó rózsavirág
látom szemedben a tündöklő hajnalt
szívemnek minden gondolatát.
Borús gondolatok jönnek be mégis
mert kihalt csend ami most övez
rád nézek újra és elámulok
eltűntél, helyedben már csak üres
tér az ami egyedül marad az éjben
ében hajad illatát többé már nem érzem.



Ha lenne citromzöld felsőm,
csak abban mutatkoznék
egyéniségemet feldobná
én lennék a tömegben az ék.


Szétmálló szikla szilánkjai szórnak szemembe szerelmes sziporkát, szánalmas szidás, szép szerelmem, szivárványos szédülés, szaladjunk szélsebesen!

Sok szín van a világon, de mindegyiket utálom.

Ha nem lennél atombomba, miért álltál az utamba...?

Bár tudnám miért sárga a kiscsibe
eddig nem láttam csak a Mekibe,
a McChicken menüben...
élőt meg csak tévében...