Mi a szerelem? nem hitte hogy úgy
Egy gödör... fáj hogy miatta
belül sáros, iszapos sebbel mar a bánat
mély verem, és megreped egy szív
kívülről virágokkal vért könnyezik ő
hímzett rét s fehér karja búcsút int
melyen csupán Azt a pici üveget
boldogság terem. meg kéne becsülni
A hiúság virágai mert aki őt könnyezte
hálózzák a pázsitot talán tud még majd
a sár a hazugság szeretni.
a színlelt odaadás Lehet hogy még kicsit
és a gyűlölt légyott. lágyulhat a szikla
Mélyen a gödör alján Elmúlhat még talán
fekszik egy pici üveg az érzéketlenség
régen könycsepp volt mételyontó pokla.
de mostanra már rideg. Én még szerethetlek
Megtörte a hideg te még szerethetsz
semmitmondó nihil, segítsük át egymást
az, hogy becsapta a a gyilkos gödör felett!
szerelme, és nincs róla semmi hír. Vagy pont az fáj neki, hogy csalt
A gödör (képvers)
2008.10.26. 16:30Címkék: vers nihil én fájdalom hazugság szerelem képvers megcsalás métely érzéketlenség
A bejegyzés trackback címe:
https://krisztinanoemi.blog.hu/api/trackback/id/tr62732797
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.