Hazudjunk mi is népünkről valami szánalomkeltően keserűt?
de mi sajnos csak az igazat mondanánk
megszállt ország lett, ahol élünk, már nem a mi hazánk?
Csak a szar, a szemét, meg a beáradó bűz,
ha nem tetszik el lehet menni, az ellenség elűz
fürdik az országban, mint patkány a mocsokban
a magyarok meg fuldokolnak bekötött szájú zsákokban
elkékült arccal néznék, de nem látják, ahogy az otthont
az elfajzottak lelakják, százezernyi behatoló tiszta vért ont.
Kiált
2009.04.12. 13:59Címkék: vers én magyarország szabadság forradalom szomorú elnyomás betolakodók
A bejegyzés trackback címe:
https://krisztinanoemi.blog.hu/api/trackback/id/tr871060934
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.