Ez az úgynevezett élet.
Nyitva minden kapu
csak éljed
éld
fáj
kín
döf
vág
hasít
belém hasít
Nem figyel rám
nem érdeklem
szégyell engem
mélyen megvet
mást keres
utál, kinevet
ő az isten?
te is isten vagy?
mindenki isten?
vagy ez a Föld a pokol
és én vagyok a rabja
rajtam csattan
mindenki haragjának korbácsa
de pokolból tovább hova süllyedjek
annál lejjebb nem lehet
nem lehet
ne engedjetek
mennem
kell
így
el
ó
Méreg
2009.08.13. 10:05Címkék: vers az van ha már mire egész gondolok kibaszott érted elegem életből
A bejegyzés trackback címe:
https://krisztinanoemi.blog.hu/api/trackback/id/tr641306619
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.