Csak gumivalAz élet olyan mint egy lyukas kotoncsordogálnak a napjaink mint a sperma a lyukonés kibaszott szopás a mai napomleülök a sarokba és elsírom bánatomközben a féloldalas hajam a szemembe rázomés egy műanyagkéssel az ereimet nyiszálom.

Újra sztrájkol a MÁV egy elérhetetlen cél miattaz látszólag senkit sem zavar, hogy az utazóköznség nyugtalanés néznek jobbra meg néha balra de nem látják a táblánhogy fog-e XY IC késni ma Pápán.Én is várok egy ép közleményre hogy képben legyek mielőttlekésem a vonatom…

Furcsa, nem furcsa... melankólikusan boldog vagyok. Olyan jó... nem hazudni magamnak, másnak... nem is akarok... nem is próbálok. Nehéz ez. Mármint akkor nem jöttem rá erre, hogy becsapom magam. Csak ha tudnám, mit kéne érezni, sokkal könnyebb lenne, viszont helyettem senki sem kann…

Bőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőj... Ez a véleményem az egészről. Szétunom magam az iskolában... ha meg éppen nem, akkor utálom az egészet. Bár ígyis.úgyis ugyanaz: nihil. Az első hét még elment, de már sok belőle xD Mocskos oktatásirendszer.Bőőőj... xDHmmm...…