Futurum perfectum

 2009.06.15. 12:26

Sokat gondolkodtam azon
megfagy-e a könny a havon
vagy fiktív érzelmi dimenziókban
gördül tovább még ezer arcon
és túl a harcokon, a halál-hegyeken
vérszerződéstől vöröslő ujjbegyeken
újjászületik a megbocsátás?
Te is erre vársz.
A megbékélésre.
Az Istentől való anti-termtésre
hogy Parnassus lépcsőin fölfelé futhass
"ehess,ihass,ölelhess,alhass"
ne legyenek szavaid
csak érzések tőled
Nem is tudod, ez mennyi embert éltet:
Halhatatlannak lenni a halál után.
 

Címkék: vers latin én szép attila érettségi versek 1976 érzés józsef antológia dimenziók látomás fiktív parnassus

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztinanoemi.blog.hu/api/trackback/id/tr211186088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása