Ha van olyan hogy lélek,akkor most úgy érzem,hogy a lelkemetfolyékony nitrogénbe mártották és kalapáccsal egy rohadt nagyot rávertek.Épp szanaszént repülneka matt-szürke szilánkokfekete érzésekfájó csalódások...de ez engem nem érdekelmert mi az hogy lélek?felesleges…

menni előresötétben kelünkvilágosban alszunkamit kell, tesszükaz életet élvezzükha kell megvetjükés bemutatunk nekimert felesleges hinniha odafenn van valakiő tutira nem engedihogy a Pokolban húzzanak mindennap deresreés ostorral csapkodják a hátamat véresrehonnan tudják, hogy nem…

a böjt és az öröm egyensúlyban tartlendület és tenni akarás, de csak életlen kardamit törtött kezeddel sután próbálsz forgatninincs esélyed győzelemre,az élet csupán ennyi. 

a hóban fekszemmilliárdnyi pelyhet pusztítvaegy percre sem bánomez a perc boldogés nem emlékszem rá újramert elsuhanmint én mellettednem láttál, én nem köszöntemcsak mentem, és most pusztítokmilliárdnyi pelyheta könnyeik átnedvesítik a ruhámne sírjatok, én is fázomegy leszek…

H megtudnám hogy még 48 órám van hárta az életből... először is nagyon örülnék... másodszor elkezdeném kitalálni mit szeretnék még feltétlenül megtenni a halálom előtt... Na akkor most összeszedem hogy ne kelljen rajta később gondolkodnom! :D1. végrendeletet írni. mert az…

nem emberek vagyunk hanem intelligens használati tárgyakhasználjuk a másik testét, és ő is a miénketkitöltik az időnket az ismételt monoton cselekvéseka sztereotíp szerelmek, álmok és vágyak.de én még csak tárgy sem lehetek, hiábanem kellek senkinek, csak vagyok és…

Annyira ezt érzem... :/ pedig még csak szerelmes se vagyok. nehéz is lenne, ha egyszer ben létezik olyan... :) *elmegy borért* szóval az élet változatlanul szar...Sinnlosegyetlen cél van az életben a halálmást keresni feleslegesszerelmet, pénzt a sírba úgyse vihetszodaát csak üres…

Szánalmatlan érzelmetlen álomtalan világomszerelmetlen ébrenlétben a realitást látoma Két hexameter zakatol odabenn szüntelenmeghal aki rossz volt, de az is aki bűntelen. 

A férfiak...túl sok emócionális diszturbanciában szenvedőt ismerek.valóban rémes, sőt ijesztőhogy ez a kor mikre képes!Azt hiszi, hogy egy kis kavarás utánfeleségül akarok hozzá menniés elkezd hazudozni, kerülniés azt hiszi, hogy ő az okos.Na ja, de némileg hasonló, ha nem is…

Az ÉLET!(...).  A HALÁL valaki csendesen sírörökké, vég nélkülsirat téged, sirat engemés minket végezetül. 

Két barátnő találkozik a zsúfolt ruhaüzletben.-Szia Édesem! *cupp-cupp*-Szia! De rég találkoztunk! Lajossal mi van, mikor lesz az esküvő?-Á, még csak az kéne!-Hááát mit történt?!-Ó, semmi. Más nők után kajtat.-A szemét...! Hát mégis hogy?- Elmegyünk valahová, és neki…

Élsz amíg fájés fáj amíg élszhiába futnál,vagy megbocsájtást remélveesedeznél az istenekszilárd lábainálelrontottad otthogy megszülettélmert a bánat fűz az élethez. 

A krém, a lakk, a festékvalahogy most úgy mennékhogy hová, azt nem tudomkiderülne az úton.Elindulni mégsem tudok,céltalan a tudatomcsak várok valamiremondjuk hogy csörögjön a telefon.Persze nem csörögcsak az állkapcsom zörögmint mikor vizet iszoka kattogás örök.Nem megyek…

Sárga patkányjaj szegényazt kívánjabár lenne egér.Ne csúfolnáa csatornalakótestvére, akimásfelöl sógor.Késő bánatcél a temetőhogy sárgaarról nem ő tehetcsak a Teremtő.Előbb-utóbbúgyis mérgeteszik majdfeldobja pici lábaités elhagyja a zajt,a cincogó neszeketa csapdával…