Huh...:D túl vagyok az írásbeliken, és a német emelten már a szóbelit is letudtam tegnap. :D Íme az eredményeim (megvolt az írásbeli beteknitése):
matek: 60% :P
magyar:87% :D
töri: 70,5% :S :@
német emelt: 80% :D
A latin emeltet meg már tavaly letudtam, Gott sei Dank! :D Ja, és tegnap nemcsak németből szóbeliztem, hanem Lacival a féléves "évfordulónkat" :D ünnepeltük.:D fantasztikus fél év van a hátunk mögött. Nagyon szeretm Őt, mert egy ÜBERMENCS: :D Punktum. :D Már a tudat is boldoggá tesz, hogy Ő is szeret engem, akármiylen hülye vagyok. Pedig az nem kifejezés. :D:D A középszintű szóbeli vizsgáim (magyar és töri) 22-23-24-e közül valamelyik napon lesz. :D No para, laza vagyok. :D Hiszen... minek izgulni? :D Hamarsosan újra jelentkezem! :D
 

Csuklás érzés
és málnaillat:
maga a Gond.
Rád is kihat.
Bekebelez, felőröl
ledob egy tetőről
megnyúz elevenen
míg a lelked kileheled
és eljuthatsz oda
ahol nem vár se kín se csoda
csak a Titok.
 

Ím elértünk ama pontra
hogy megtudjuk, hogyan él a panda
a nagy kaland és hőstett után
csak nézi a tévét nagyon bután?
Ennyire azért nem tunyult el,
sőt mi több! ezt tudnotok kell!
Segítségül hívták a hangyák
mert a tücskökkel a harcot már nem bírják.
Uzsoráznak, lopnak, csalnak
ha nem tetszik valami, jól megagyalnak!
Nem dolgozik köztük egy se
a kocsmában ülnek minden este...
de ha még csak este ülnének ott
hajnaltól alvásig lopják a napot!
Így hát szükség volt a hős pandára
és minden tudományára
mert a tücsök furmányos...
A panda pedig eléggé méltányos.
 

A pandaházban csörgött a telefon
a pandalány vette fel, s izgatott
hangon hívta oda pandafiút:
a segítsége az egyetlen kiút.
Megtárgyalták a részleteket
mit miért hogyan mennyire éri meg
és hogy a tücskök fölényben vannak
egy pandára több százan jutnak.
Pandafiú nem késlekedett
egy percig sem tétlenkedett
felkapta a bankacsát
és elhívta a gárdáját.
Megannyi állat, bosszúra éhes
enyhe kifejezés rájuk az, hogy mérges
vasvillákkal jöttek, meg tüzes fáklyákkal
néhányan motorháton,nem tudni a számát.
Megijedtek a tücskök, a házakba húzódtak
a kocsmákból kifelé szélsebesen kotródtak.
hívták a hivatalt, mentsék meg most őket
de mindhiába, mert ők is revansot venni jöttek.
Országszerte mindehol hasonlóan tettek
a tücsökuralomnak ezáltal úgy néz ki,hogy lőttek.
Nem lesz több uzsora, mert mentek a disznók után
egymást nézhetik naphosszat nyugodtan, most már
Panda pedig felvirágoztatta az egész országot
bevezette újonnan az árpád-sávos zászlót
büszkén vállalta ezt az egész nemzet
Panda pedig ezekután 20 kis pandát nemzett
boldogan éltek hát, amíg meg nem haltak
az országban az emberek nyugodtan alhattak.

Ez most rövidebb lett, mint az előző
de csak azért, hogy ne legyek olyan önző
mert nem akarok tőletek időt rabolni
csak egy kicsit a kusza gondolataimból megmutatni
ami lehet hogy fárasztó, sőt biztosra veszem
de ha a szívemre teszem a kezem... (thg)
talán megtetszik majd valakinek
ez a semmitmondó hamis művészet. :D
 

Múzsa, küldj egy jelet
vagy legyints arcon
hogy ezt lejegyezzem
de ne egy rajzon
mert csak csúnyán megy
hát segíts rajtam
ím e történet
hát elkezdem: na.

Távoli vidéken élt egy pandamackó
amolyan türelmes lény
akivel általában minden frankó
persze néha bezavar egy-egy légy
még a messzi ázsiában is
de most nem ez a lényeg,
hanem hogy az élmény friss
fejemben még eleven.

Ő, aki mindig bambuszt rágcsálva
ült egy nagyobb bokor árnyékában
megunta a sok sziesztát
húzott egy szandált, asszem Siestát
és útra kelt hogy megmutassa
ő nem egy semmirekellő panda.
Elindult hát Ázsiábal,
bambuszfáknak árnyékából
és meg sem állt Európáig
egészen Miskolcig, ahol a stukkó málik
és a világra rácsodálkozott,
hiszen városban még sohasem lakott.
Ráismert az életre, tetszett amit látott
megismerte a Népkertet, a Korzót, meg a Bulldogsot
és élte vígan a napjait,
amíg egy nap keserves sírást nem hallott.
Felkerekedett, és a hang irányába
vágtatott képzelebeli lovagi páncéljában
persze nem paribán hanem villamossal
a 1-essel, a nagyon gyorssal
és leszállt a Városház téren
úgy érzete nem maradhat tétlen.
A sírás pedig nem szűnt egyáltalán
valmi zászlós épület ajtaján
szűrödött ki a fájó hang
a háttérben kongott egy harang.
Épp úgy, ahogy a pandapocak az ürességtől
hát ment a Panda hajtva hősies éhségtől.
Betörte az üvegajtót, amelyen át neszt hallott
és felszaladt az emeletre-ahogy az éhség engedte-
ott meglátta a síró lényt, a kibőgött pandalányt
nemmellesleg 6 szál bambusszal az oldalán.
Mielőtt bármit mondhatott volna,
megelőzte az üres pocakja
ami hirtelen akkorát kordult
hogy a pandalány a sírást is abbahagyta.
-Szia pandalány!nem adsz a bambuszból?
Én, aki régóta banduklok, megdöglök a tudattól
hogy látok egy ilyen aranyos pandát
aki éppen finom bambuszt rágcsál...
-Adok persze-szipogott-vegyél bátran
bőven jut neked is, tudod, korlátlan
olyan mint a bánat, hogy itt kell élnem
ez a hely megfojtja egész panda-lényem.
Jóllakott a pandasrác, és végre megkérdezte:
-Tudok segíteni, ha már nálad ettem?
-Ha el tudsz szöktetni, messze valamerre
akkor már segítettél, élni is megérte.
-Akkor gyere velem, ne félj, tudok egy kocsmát
ahol a sör olcsó, non-stop nyitva tartják
ismernek már engem, te is bejöhetsz
csaj a gyújtóval ne játsz, mert valamit kiégetsz...
Elindultak együtt, kézenfogva, lassan
mert a panda nem siet, gyakran megtorpan
kirakatot nézni, vagy csak elszundikál
de amint felébred,haladésra ösztönzi magát.
Megérkeztek ketten, ama vidám helyre
belga szól a zenegépből,várnak a heinekenre
leülnek hátra, ketten szuszogva
nemsokára elmerültek a mély panda álomba.
Egy álmot láttak mind a ketten:
egy Cion nevű disznó tartja őket ketrecben
és bár az álom nem volt túl hosszú
tudatokban érlelődött a kegyetlen bosszú.
Álmukból felébredve mind a ketten tudták:
A Cion nevű disznót meg kell hogy találják
otthagyták a sört, és elindultak egy baknba
próba-cseresznye-a megérzésre bízva.
Pandafiú erényesen egy esernyőt rántott
-Ha nem hívjátok ide,a bankot rátok robbantom!
A Pandalány is rátromfolt, vékonyabb hangon:
-Higgyetek neki, tudja, mit csinál a barátom!
Két pillanat múlva meg is jött a disznó
Cion, aki ezek szerint nem is volt fikció.
-Mit tervezel, te gaz disznó? Börtönbe zárnál?
Csak mert szebb jövőt kiáltana a szám?
Nem tetszik, hogy vannak még igaz állatok
és nem csak igába hajtható sekélyes barmok?!
Röffentett egy nagyot Cion, a galád sertés
nincs neki szíve, csak hozam, meg befektetés
és máris megérkezett a hírhedt sün banda
hátukon a tüskékbe beleragadt egy alma.
Eközben nem tétlenkedett a két igaz szívű panda
segítséget hívtak, s jött uhu, róka, kutya
aki a bamba sünöket secc-perc alatt felfalta.
-Na, most Cion disznó? van még ötleted?
vagy észhez tértél, és a kezed önként bilincsbe teszed?
A Hollóka juszt kitépi a fertelmes disznószemed
jobb, ha disznóólba elzárva éled tovább az életed...
-Tépje ki a holló mind a két szemem, sokan vagyunk
jobb ha ezt tudomásul veszed, mert lesben állunk
és megvédjük egymást, mióta disznó él a földön
nem kell miattad önként sírba feküdnöm.
De amíg a sertés így monologizált
figyelmen kívül hagyta a bátor pandalányt
aki riasztotta a méheket és madarakat
ezért nem volt már disznó, aki szabadon maradt.
Tudta ezt a pandasrác is, ezér büszkén mondta:
-Kedves Cion, vége a kisded játékaidnak.
Mehetsz messze innen Ólsviccba
a barátaiddal leszel innentől élve-halva.
Elvitték a disznót a szorgos kutyák
azóta se látta senki se hírét se hamvát.
A két pandát pedig hősként ünnepelték
még saját bambuszültetvénynel is meglepték.
kaptak pandalakot, és a lányt felmentették
ezek után a pandaéveiket együtt élték
aludtak, ettek, ittak, meg néha pandáztak
egyengették a kusza dolgait a világnak.
Hiszen onnantól nem kellet már Batmen
vagy az a pókcsípéses hülyegyerek sem
se a pindúr pandúrok vagy Bolygó kapitánya
minek ide hős, ha van két kiválló Panda?!
 

Történetem első részét ezzel lezárom
nem tudom megígérni, de talán folytatom
Így a szóbelihez közel nem is rossz ötlet
hogy kikapcsolódásként egy-egy sztorit kiötöljek.
Köszönöm hogy elolvastad, nemes lelkű olvasó
és eheleyett nem kötött le holmi Maunika-show.
Maximális tisztelet, hogy ezt a verstákolmányt
anélkül is elolvastad, hogy betörtél egy ormányt.
vagy akármit :D

A krém, a lakk, a festék
valahogy most úgy mennék
hogy hová, azt nem tudom
kiderülne az úton.

Elindulni mégsem tudok,
céltalan a tudatom
csak várok valamire
mondjuk hogy csörögjön a telefon.

Persze nem csörög
csak az állkapcsom zörög
mint mikor vizet iszok
a kattogás örök.

Nem megyek sehová.
Csak ülök és várok
és csendben meditálok
és álmodok, és látom a világot.

Ezt a szennyes, fortyogó katlant
ami már sehol sem lakatlan
mert kiirtottak mindent
ami titkot elrejthet.

Látom ezt a világot
az undorító szennyzsákot
a cionista hatalmat,
de hogy megszülettem nem bánom.

Talán porszem a gépezetben
talán csak egy csöppnyi olajfolt
de még egy olyan ember, mint én
a Földön még sosem volt.

Itt maradok, most már tényleg.
Van, amiért érdemes,
és hogy ezt észrevettem
az felettébb érdekes.

Mert én egy dinka vagyok
úgy általánosságban
de néha felfogok dolgokat
szóval nem élek hiába.
 

Kedves László
ha a magyar zászló
szívedben szárzó
és egy ben az indító
indukáló hatalom
válaszolj!
hülyének nézel?!
tudni akarom!:D:D:D:D

     X NS Placi                   H            U           N              üzenete:
*igen xD
*jah h ez költői kérdés volt?:D
*upsz(A)
*xD

Volt egyszer valahol
mert láttam
és azt hiszem,
te is ott voltál velem
mikor néztem az égen
tudod, azt a csillagot
amelyik kancsal volt
de rámkacsintott.
Meséltem már ezerszer
de ma megtettem!
Tudod, azt is mondtam már
mert bátor lettem
és visszakacsintottam rá.

van annál jobb, mint pizsamában
két cigi közt németül önmagammal vitatkozni?
csak mondom és mondom, és már majd ökölre megyek magammal
mikor rájövök, hogy felesleges
lehetek kék-zöld bármikor, ha kisminkelek.
és csak egyre érvelek, és ellenérvelek
és kompromisszumot nem tűrve
soll ich ihnen widersprechen, es interessiert mich nicht
ha valaki hallaná, az bolondnak hisz
de az első az érettségi
ezzel az éretlen gyakorlattal
hogy a bizottságot lenyűgözzem,
én nem bírok magammal.

elindulok messze, én se tudom hová
amerre a szél fúj, az orrom után
keresm az értelmet, a tiszta köveket
kikerülöm a szívet, a néma-süketet
hol lelkek zizgegnek galagonya-bokrokba
ott nem érhet el semmi otromba
és szörnyű bizonyítási kényszer
nyomomban a ráció lépked.
döglött varjúk bűzétől nehezen lélegzem
a szörnyű látkép súlyát a vállamra vettem
és a tudás gyümölcséből, mert ember vagyok vettem
el kell innen mennem, száműzött lettem.
 

Stresszelek, mint állat,
tudom is hogy miért
helyesbítek:kiért.
Mert nem mindegy a kilét.
Szóval elkezdem az elején,
van ez a szívemcsücske László,
aki azt mondja nem, ám pandamackó
és néha nyuszika is,
de szívesen tagadja
eddig offoltam, de most
visszatérek a tárgyra.
Szóval ma írja az emeltbioszt
tanult rengeteget, oszt'
most majd megmutatja
mit tud az embrefeletti agya
mert napok óta nekem se beszél másról
csak az ember szívéről meg szinuszcsomójáról
én meg csak hallgatom, és kell még egy cigi
ami bennem a stresszt emiatt gyorsan levezeti
mert féltem azt a Pandamackót
meg az érzékeny lelkét, a benne szunnyadót
amit szintén nem ismerne el soha
persze, mert én mondom, a hülye, az ostoba. :D
Egész nap csak rágondolok,
szuggerálom, sugalmazom
mert sikerülnie kell, tudom,
szeretlek, Lászlóm. :D
 

Wáháhááá :D Magyar+Matematika+Történelem+Német emelt írásbelik letudva! Gott sei Dank! :D Ez volt az érettségi nehezebb része, de úgy érzem jól sikerültek. Én már minden írásbelit letudtam, Laciak van még holnap egy biosz emelt, és csütörtökön egy közép kémia. Nagyon szorítok Neki! :D Nemsokára indulok itthonról, megyek Miskolcra németkonzultációra. Az utazáshoz nincs kedvem, a konzultációhoz van! Meg ahhoz, hogy Lacit megszeretgessem, de most gőzerővel tanul, jobb ha nem zavarom. :D Még a végén felboncolna, hogy jobban menjen az érettségi. :P

Ezennel bejelentem, hogy befejeztem középiskolai tanulmányaimat! Elballagtam, holnap pedig kezdődik az érettségi. Leszögezem, nem félek. Picit sem. Bízok a négy év tanulásban, a memóriámban, istenben, és ha isten velünk, akkor kicsoda ellenünk...? :D Szóval én csak itt ülök csendben, írom ezt a bejegyzést, és várk. Elsősorban arra hogy Laci feljöjjön msnre. Bár az msn a többi személytelen csevegőprogramhoz hasonlóan nem nagyon enyhíti a hiányérzetemet, dehát ez van. Ő talán egy picit feszült az érettségi miatt. Nem csoda, orvosira megy... Olyan okos!!! :D Háhá... :p bekapcsolta a telefonját!! :D Az élet apró örömei.

Eddig faragtuk a padot, és nevettünk rajta
hogy egyszer véget ér a végtelennek tűnő hajsza
most mégis némán, pityeregve állunk
el kell hagynunk iskolánk, tanárunk.
Emlékszem, hogy fogadkoztunk:
-Hülye vagy? Én sosem sírok-
de a zsepkendőfogyasztásunk
megcáfolta az állításunk.

Tudjuk már, így felnőtt fejjel
hogy végleg búcsúzni sosem kell
mert olyan kicsi ez a világ
hogy érzed mindenütt az otthon illatát
a szívek melegét, a napfelkeltét
légy optimista, sose várd a végét.
 

Sokat kérek. Önző vagyok.
Hallgass meg, még egyszer
lásd az embert, aki voltam
éltem, szerettem, csaltam hazudtam.
halott álmok közt fetrengek
hallgass meg még egyszer
gyáva vagyok, magamtól félek.
sivár minden, nem látok semmit
eltaszítottam mindenkit, aki talán segít
megfulladok önmagamban.
ments meg, vagy hagyj pusztulni
az utolsó seb nem fog begyógyulni.
ments meg ments meg ments meg
segíts, elemészt a nihil
csak Te vagy már, hallasz még?
Fáj. Jogosan fáj,
az oltalom a másik oldalon áll.
Bocsáss meg
mennem kell
nem maradhatok
megfulladok
megfulladok
nem kapok levegőt
minden elmosódik
vérvörös a világ
segíts már
miért állsz ott
nem is látlak már
gyere értem
ne hagyj itt
fogd meg a kezem
ölelj meg utoljára
segíts fel a keresztre
szólj, ha vége
szólj ha vége
itass
ne hagyj egyedül
beszélj hozzám
bocsáss meg
bocsáss meg
ments meg magamtól
mélyebbre a szögeket
még
még
csak érezzem hogy valami még fáj
hogy ez a büntetésem ami jár
érzem a vérem szagát
hallom a megváltás hangját
fogd erősen a kezem
befejeztem, és most elkezdem
mardj velem
maradj velem
kérlek
még egy kicsit
simítsd meg az arcom
szeretlek.
 

Hazudjunk mi is népünkről valami szánalomkeltően keserűt?
de mi sajnos csak az igazat mondanánk
megszállt ország lett, ahol élünk, már nem a mi hazánk?
Csak a szar, a szemét, meg a beáradó bűz,
ha nem tetszik el lehet menni, az ellenség elűz
fürdik az országban, mint patkány a mocsokban
a magyarok meg fuldokolnak bekötött szájú zsákokban
elkékült arccal néznék, de nem látják, ahogy az otthont
az elfajzottak lelakják, százezernyi behatoló tiszta vért ont.
 

A szeretethiány öl.
Ott lépked mögötted,
mint a nyírfák bús árnyéka
a kertben,
ahol a meg nem értettség az eső.
Ember volt ő is,
boldogtalan, esendő.
A verseiben kiáltott,
akár a vészcsengő,
szeress szeress szeress
vagy hitesd el,
vagyok valaki.
Mégsem. Soha senki.
Sínek között feküdt
vagy oda fektették
a hiány, a magány
ők ketten megölték.

 

elárulom magam vajon
azon az álmos hajnalon
mikor veled nézem a napfelkeltét
amikor az univerzum megrakja a kemencét...

de én most csak nézem a leragasztott ajtajú wc-t,
te meg csak ölelsz nyugodtan, és hagyod
hogy a neonlámpa fénye maradjon a hajon,
a tieden, az enyémen, és várunk némán
ha bejönne valaki, beszólna hogy "némmá'!"
de nem zavar ez már soha
velem vagy, már nem vagyok mostoha
csak őrült, dinka és ostoba
kimegyek, és beleköpök a mosdóba
és visszaülünk megint a kocsmába
és isszuk az arany ászokat
néman megüljük nászunkat.
 

prológus:
Pusztísd el a lelkemből a félholt múzsát
szívd ki a vérét, fald fel a húsát
aki engem olyan anyává tett
ki a testében hordozza a halott gyermeket
csak szívja, fogyasztja létemet
csak ez az élet érjen már véget.

Zakatol a vonat és szembejön a lidérc
a liberális zsidó, a büszke cigány "vitéz"
az elmosódó tájba vájja hogy a világ összes fájdalmába
öli meg az övét, és hagyja meg a másét
létünk összegezve a fehér már fásít
és aki ezt hallja, csak egy nagyot ásít
minden véleményt egy apró tény megmásít
hogy úgy sincs más út,hát keresd másutt
hagyd el ezt a lelket és keress fel egy messzit
ami fehér tiszta, és ismeri a Lassie-t
gyermetegen naív és gyilkosan szigorú
és akinek igaza van sose legyen szomorú
essen a fejére három babérkoszorú
tudja meg a világ, hogy nem csak az a boxoló
aki tétre veri össze a többit, hanem hogy
tudja mennyit ér a fehér többlet
az éljen, a többi úgyis elhullik
amelyik meg mégsenem azért eljön a
a rézfaszú kuvik
vagy fülesbagoly, felőlem tökmindegy
csak többé sekélyes sivárság ne legyen
gyere vissza hozzánk, vaskezű fegyelem
aki beszól nekem, azt úgyis leverem
a képét beverem, a bőrét leszedem
kabátként eladom, mert pénzt kell keresnem
boldogság illúzió szörpöt veszek
és mellé 4 kiló álmot eszek
de a sok örömtől lassan hányok
befogom a számat és továbbállok.

 

Ébredj Magyar! Kövezd meg a cionista mocskot!
Nem teheted meg magaddal, hogy az igát értük húzod!
Kisemmiznek, elveszik a hazádat
Te sem akarod, hogy magyar helyett a médiában héberül pofázzanak...
Vagy hogy az alja cigány fajta törjön vezetői posztra
mert a segílyre van, a koszra meg mégsincs gondja
csak vedel és szívja, és a pénzedet lopja
de neked ki segít, ha netalántán te kerülnél bajba?
A kommunista szarzsákok, akiket felvet a pénz?
Mégsem tesznek ellenük semmit, mert fontos a lét
a szerencsétlen minimálbér, ami alma a köbön
ha egyszer odakerülök, a szemeteket tuti szemen köpöm.
De Te félsz, mert sokan vannak, a komcsik, zsidók, cigányok
én már plusz egy fő vagyok, aki ha lépsz, melletted kiállok
hülyének is nézhetsz, mert a széllel szemben kiáltok
Magyarország az én hazám, és ha át is vágják a torkom
tudni fogják, hogy azért, mert volt egy ember, tudod, volt egy nép
aki megunta hogy kiszívják az utolsó csepp vérét
és meg akarta előzni a kényszerátömlesztést
a mocskos zsidókból és a leprás cigányokból, tőlük nem kért "mentést"
aki úgy fial mint a patkány, ha kimászik a lyukból
takarodjatok el az összes városból, faluból!
legyen most már végre, nyissuk meg a kaput
és keressünk az eseményhez néhány ezer tanut
aki hűen szolgálja népünk Szent Hazáját,
és nem sajnálja a mocskos aljanép hullását.
 

prológus:

Zöld fák között kék öröm a köbön,
nem fogom magam vissza,
örömömet világgá kürtölöm.

Még ugyan nem öntött ki a Tisza,
ennek ellenére a legtöbb gondolatom kusza
most mégis megkísérlem,
hogy valahogy őket összerendezzem.

Heller írt egy könyvet,
a 22-es csapdája
nem mintha üldözési mániám lenne
de ez a szám a fejemben császkál ma.

Mert kötdődik valamihez,
hogy mihez azt nem csak én tudom,
nem vagyok egoista,
tehát ez nem az én szülinapom! :)

Hanem valaki másé, aki gyerekszerető
született ezen a napon, és tudni kell
hogy kedves, figyelmes és jó anyuka ő.

Hát Isten éltesse Kedves Böbe nénit
adjon még sok szép évet ehhez a néhányhoz
Tessék a fiúkban sok örömet lelni
mert tetszik tudni,ők a kulcs a boldogsághoz. :)




 

A női lélek túl bonyolult
mert olyan sok dolog van benne
amiből talán egy új világrendet
megalkotni lehetne...

Percenként negyven ötlet
és húszezer probléma
evés, ivás, takarítás
jujj! elhervad a begónia...

Azonkívül váljak-e vagy házasodjak
összejöjjek vagy szakítsak...
Minden szennyest ki kell mossak?
Miylen színnel sminkeljek
és melyik cipőt vegyem...?

Tetszek Neki, szeret-e Ő
vagy csak én vagy túl reménylkedő
ha ma szakít kell zsebkendő
de akkor már egy másik táska

Amibe belefér a zsepik rakománya
de ahhoz meg egy másik kabát
mert mit gondolna az aki így meglát
krémszínű kabátban és szürke táskával

Szégyen lenne az olcsóság mázával
meg sminket is kell vinnem
mert a könny a legjobb sminklemosó... de állj!
Mi van, ha még sem szakít? Tudom hogy szeret

Talán ma megkéri a kezemet
mondjak igent, vagy nemet...?
Szeretnék tőle gyereket, de most
a karrieremnél ez rosszul jöhet

No meg a plusz kilók és az új ruhatár
ami a Drágám fizetéséhez nem nagyon dukál...
Francba, mennem kell. Már húsz perce kések
remélem megvárja, amíg én is oda érek

A megbeszélt helyre, márha foglalt asztalt,
megvan ő az, leülni marasztal.
Várom, most vajon mi lesz...
Kidob vagy egy jegygyűrűt fizet

Fatal error... tévedtem megint
női kételyeimre egyszerűen legyint
mert csak azért hívott, hogy láthasson
mert ő szeret, de azért még nincs esküvő
korai ez még, de majd eljön az idő
én meg megint csak ámulok azon
hogy a férfiak mennyire egyszerűek...
 

Korzó

Állnak a pultnál
várnak a borra
az áhított kékszemű
szőke lovagra
aki ha egy percre is
a kocsmába beugrana
a rá váró lányok szívében
a dohányként parázsló láng fellobbanna
és megtörné  monoton füstöt
a méregtől zöldülő irígy üstöt...
De csak várjátok, ostoba lányok
ha még elhiszitek, hogy a herceg vár rátok
én azt mondom, ebben rációt nem látok
messzire innen most, szabadon elvágyok
a józan észtől minden hidat elvágok
ti meg csak várjátok, csak várjátok...

Nem hallgatok tovább,
vigye a titkot a szél
messzire hol ember nem él
ahol örök a tél.

Dörögjön az ég, és jöjjön az orkán
üvöltse az igazságot mindenki, ahogy kifér a torkán
tomboljon az őrület, düh téboly
szállj el innen, cionista démon.

De legyen csend, béke, rend
ha majd valami ott dereng
mint álmos utcána  tavaszi nap
Igazság, hazavár lányod-fiad.

Antizöldhályog

Zöld zergék közt zizzen a zuzmara
álomképben lila búzadara
kék kása
és narancs citrom...
A feketét megmosolygom.
Citromsárga az ég színe
a leopárd is pink lett
és pepita a viziló,
a piros vízben úszkáló.
Barna a fű
és szürke a virág
impresszió lett az egész világ
málnaillatú színek közt
a földből fehér vakond kukucskál.
Keki csiga csúszik lassan
a vaníliaszín bokorba,
barackszínű kalapját emeli egy légyölő galóca.
Bordó fecske repül az égen,
körülötte neonzöld felhők
abszintot ivó gyermek
papírsárkánnyal játszó felnőtt...
 

Jogtalan, kollektív büntetés

Ma földre szállt a Sátán,
bár lehet, hogy eddig is itt lapított,
s cipelte görbe hátán
a büntetést, mit tegnap jogtalanul kiosztott.

Szájában a nyál a poklot idézi
fortyogó, vérben forgó szeme
az áldozatokat méri,
pislog kettőt, és meg is van, mit tesz.

Hájas lábaival egy lépést előre
megy, roggyasztja málházott térdét
porcelánfogait villantja fel,
s lépdel melllette három hű segédje.

A fekete angyal, kinek haja vörös,
a szőke, aki eladta a lelkét a kajajegyért,
a harmadik ezekhez képest nem is bűnös
védett minket mindig, ha koholt vád ért.

Bereped a mennyezet, meginog a talaj,
a Sátán száját lassacskán majd
elhagyja a gúnyos kacaj,
ellen ne szegülj, mert neked jaj!

Véres tamponok, bűzös szekrények,
ételesdobozok, cipők, kabátok,
ó, szentségtelen átkozott rémek...!
Lányok, két hónapnyi mosogatás és büntetés vár rátok...
 

Így megkésve is boldog új évet kívánok,
nőjjön meg a fületek, hogy verdesse a bokátok! :)

Azonkívül alles kin ordnung. Nálam nagy happiness van. A félélvim a körülményekhez képest kiváló... Az átlagom 4,6... ami azt jelenti h van 2 négyesem, meg egy hármasom. ÖÖÖ ja és a lényeg hogy fizikából egyedül én lettem ötös az osztályból... Mindig is tudtam, hogy nem vagyok hozzá hülye, de hogy még ezt az elvont szar részt is meg tudom érteni... Hm... :D Talán azért, mert egy elvont szar ember vagyok. :D Lacit nagyon szeretem, imádok vele lenni, és miatta kellett rájönnöm, hogy a magyar nyelv kifejezőeszköze hiányos, ha határtalan szerelemről van szó, úgyhogy mostmár asszem nyelvújítóként is ténykedni fogok. (Haha... NYELV-újító... xD)

Most hirtelen köbö ennyi jutott az eszembe. Ezentúl igyekszem gyakrabban írni, meg tartalmasabban, meg ilesmik. Mindenkinek minden jót, puszipacsi! :)

Nagyon Boldog Karácsonyt kívánok!!!

Bekarácsonyodott, ahogy látom
kültéri futófény van a fenyőfákon
meg a többin, a tujákon
és ha Jézus végignéz az őt váró nyájon
talán látja még a hitet?
nem csak az ajándékokra felvett hitelt?
A csillogó szemeket, az őszinte mosolyt
ami a szürke hétköznapokra elrejtett, és volt eddig komoly
mára hagyjon fel az olvasással minden könyvmoly
és hagyja a konzolt pihenni ma minden kocka
örüljetek, örvendjetek, megszületett Jézuska!

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok Neked, neked és persze Neked is!

Laci, SZERETLEK!!! <3 sz.i.k. (:

Ki vezet, ki vezet haza?
20 kilométerre van innen Havanna!
Ki vezet, ki vezet haza?
Hééé! Egy Muslica!!!

Represent, Represent, Cuba,
Orishas Orishas underground de Havana
Represent, Represent, Cuba,
Hey, mi musica
 

Ugye, hogy az én muslicás verzióm jobb? :P :D

Nem így ismertelek. Nem ismertelek.
Nem haragszom rád, megvetlek.
Nem látod még mit tettél
4 ember érzésein lépkedtél
de, nem te ilyet nem tettél...
és ez az, amiben tévedtél.
Most egyedül maradsz
remélem ezek után is mindent tagadsz
nem leszel más többé, csak egy büdös ribanc
a barátságunknak-biztos tudod- most már búcsút mondhatsz.